Mi baja van a honvédség tisztjeivel és tiszthelyetteseivel a honvédelmi miniszternek? Mi ez a nagy fiatalítási mizéria a hadseregben? – kérdezi e-mailjében Gizi néni.
Azt eddig is tudtuk, hogy a miniszterelnökünk ’halála’ a pocakos tábornok, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf üzletember-hadügyminiszter „fiatalítási” tervei csak most bukkantak elő. Hogy ez a már meg is indult folyamat tisztogatás-e, vagy éppen kényszerű térátadás az új generációnak, s rosszul időzítve, éppen egy szomszédban zajló háború idején (a háborús veszélyhelyzetre hivatkozással), ezekről megoszlanak a vélemények.
Nézzük, miről van szó? A hadügyminiszter a kétharmados törvényt felülíró kormányrendelet szerint a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, ok és hivatkozás megjelölése nélkül menesztheti azokat a tiszteket és tiszthelyetteseket, aki legalább 25 évet szolgáltak és betöltötték 45. életévüket. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hazánk béke iránti elkötelezettségéből indul ki, amikor a fiatalítást indokolja. Azt mondja, a békéhez erő kell, a fiatalok ereje, olyanoké, akik modern szemlélettel rendelkeznek, digitálisan is tájékozottak, képesek az országba érkező új technikák megértésére, működtetésére. Ezeken kívül nemzetközileg is tapasztaltak, nyelveket is jól beszélők.
A történelemben eddig a Szovjetunió produkált tervszerű tisztogatást a tisztikarban – Gizi nénivel együtt remélem, hogy nem onnan vettük a példát. Ha azzal állt volna elő a hadügyminiszter, hogy megreformálják a parancsnoki hierarchiában az előbbre jutás lehetőségeit, amely előidézte ezt a „bedugulást”, s a pillanatnyi helyzetet az önkétesség előtérbe helyezésével egyéni jövőkép-lehetőségek kidolgozásával kívánják megfontolt, kiérlelt lépésekben elérni, akkor azt mondom, hogy ez a miniszter gondoskodik személyi állományáról.
Ezt a személyi állományt ilyen előkészítetlen, nagy horderejű lépések előtt persze illene megismerni. A tisztikar nagy része ugyanis nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakember, több misszióval a hátuk mögött, NATO-együttműködési jártassággal rendelkeznek, s azon kevés intézmény alkalmazottja, ahol tervszerűen és jól halad a nyelvtanulás. Vagyis, egy olyan réteget sajnált le a fiatalítást indokoló beszédeiben a hadügyminiszter, akikre éppen büszkének kellene lennünk. Elvárhatjuk ezek után, hogy a fiatalok java jelentkezzen egy olyan jövőkép nélküli pályára, ahol a karrierjük közepén se szó, se beszéd, lapátra teheti őket a főnök? Szomorúan írom le ezeket a mondatokat, Gizi néni, amelyek, sajnos, beleillenek a mostanság tapasztalt többi képtelenség közé.
Máskor és másról is várom az e-maijeit Gizi néninek. Addig is vigyázzon magára!
__________
A tisztavatásról készült felvételt a honvedelem.hu-ról vettem kölcsön