– Figyelj rám, kedvesem! – mondja férjének a feleség egy kis óceániai köztársaság vidéki kúriájának hálószobájában a lezajlott választás másnapján, aki minden sorsdöntő lépés előtt kézbe próbálja venni az irányítást. Ez a törekvése eddig ugyan rendre elbukott, de ez nem szegte kedvét. Elszántan kezd hozzá most is.
– Most vegyél egy nagy levegőt, lassan engedd ki, nyugodj le, és hallgass ide egy kicsit! Biztos, hogy neked, személyesen kell belevágni az ötödik ciklusba? A hátunk mögött hagyott 16 évben nem került elő egy vezetésre alkalmas ember az elnökségből vagy az apparátusból, aki betölthetné a miniszterelnöki tisztséget? Olyan, aki a segítségeddel elboldogulna, miközben te most már az egészségeddel és a családoddal is törődhetnél? Biztosan akad, csak tedd lejjebb a mércét! Voltak eddig például helyetteseid… Mit mondasz? Na ne kezdd el megint ezt a marhaságot! Örüljenek, hogy megint megnyerted nekik a választást, de a kulimunkát most már csinálja más! Pótolhatatlan ember nincs.
Előbb-utóbb felőrlődsz ebben az örökös hajtásban. És nem vagy itthon sosem. Az unokáid alig ismernek, és ott vannak a birtokok ügyei, amelyek rendbetétele-kezelése már egész embert kíván. Most kipihened magad szépen, aztán áttekintjük, milyen sorrendben tesszük rendbe és mássá az életedet.
Egészen egyszerű dologgal kezdjük. Észrevettem, hogy már nem csak a sajtónak hazudozol. Úgy megszoktad, hogy újabban már itthon sem mondasz mindig igazat. Pedig a kicsik példaként tekintenek rád. Ezután csak az igazat akarom tőled hallani mindig, még a legkisebb kérdésben is! Meglátod, nem lesz az olyan nehéz.
Aztán el fogjuk kezdeni az életmódod átalakítását, a napi tornát és a fogyókúrát is. Majd én segítek, de ha akarod, szakembert is hívhatunk. Olvasni is lesz ezentúl időd. Itt a főúri könyvtár, a könyvek rendelkezésre állnak. Elkezdünk rendszeresen színházba-moziba, futballmeccsekre és más sportrendezvényekre járni. Ezentúl nem vetetjük meg a szükséges dolgokat, hanem magunk vásárolgatunk. A szekrény tele van öltönyökkel, fehér ingekkel, úgyhogy neked van mit bepótolni. Itt a tavasz, és nekem sincs egy rongyom sem, ami passzol a jó időhöz. Meglátod, milyen jó lesz! Előbb-utóbb a golyóálló mellényt sem kell olyankor felvenned, úgyhogy előbb-utóbb lazán, kényelmesen érzed majd magad.
Ne ellenkezz! Már annyi időt töltöttél el abban a székben, hogy a diktátorok is megirigyelhetnék. Elég volt ennyi és kész!
Ha nem fogadsz szót, magam javaslom majd a frakciódnak, foglalják törvénybe – kétharmadosba, de még inkább az Alaptörvénybe –, hogy két ciklusnál hosszabban senki se tölthessen be miniszterelnöki, de egyéb magas állami funkciót se, mert az, mint a példa is mutatja, nem egészséges.
------------
Az óceániai felvételt – amely csak illusztráció – a nepszava.hu-ról kölcsönöztem